A dán monarchia a világon az egyik legrégebbi ma is működő államforma. Az intézmény igen népszerű, és szilárd alapokon nyugvó. Története egészen az Öreg Gorm uralkodásáig vezethető vissza (958). A dán monarchia eredetileg választáson alapuló intézmény keretében működött, ami gyakorlatilag csupán annyit tett, hogy a mindenkori uralkodó legidősebb fiát választották következő királynak. A király ezért cserében egy olyan koronázási okiratot írt alá, mely szabályozta és biztosította az uralkodó és a népe hatalma közti egyensúlyt. 1660-1661-ben vezették be az uralkodó öröklődő személyi hatalmán alapuló államformát, azaz a királyi abszolutizmust. Az öröklési jog értelmében a legidősebb fiúgyermek a trónörökös. Ezt a jogot 1665-ben rögzítették a Királyi Törvényben, ami a Dán Királyság belügyeit is szabályozta. Az 1849. június 5-én az abszolút monarchiát a demokratikus alkotmány alkotmányos monarchiává változtatta. Az 1953. március 27-i örökösödési törvénylehetővé tette, hogy a dán trón női ágon is öröklhető legyen, ennek értelmében Margit hercegnő lett az új trónörökös.