|
|
|
A város története |
|
|
|
A dán monarchia a világon az egyik legrégebbi ma is működő államforma. Az intézmény igen népszerű, és szilárd alapokon nyugvó. Története egészen az Öreg Gorm uralkodásáig vezethető vissza (958). A dán monarchia eredetileg választáson alapuló intézmény keretében működött, ami gyakorlatilag csupán annyit tett, hogy a mindenkori uralkodó legidősebb fiát választották következő királynak. A király ezért cserében egy olyan koronázási okiratot írt alá, mely szabályozta és biztosította az uralkodó és a népe hatalma közti egyensúlyt. 1660-1661-ben vezették be az uralkodó öröklődő személyi hatalmán alapuló államformát, azaz a királyi abszolutizmust. Az öröklési jog értelmében a legidősebb fiúgyermek a trónörökös. Ezt a jogot 1665-ben rögzítették a Királyi Törvényben, ami a Dán Királyság belügyeit is szabályozta. Az 1849. június 5-én az abszolút monarchiát a demokratikus alkotmány alkotmányos monarchiává változtatta. Az 1953. március 27-i örökösödési törvénylehetővé tette, hogy a dán trón női ágon is öröklhető legyen, ennek értelmében Margit hercegnő lett az új trónörökös.
1895-ös városkép (Foto: Iain)
Dánia fővárosát, Koppenhágát 1000 körül alapította I. (Villásszakállú) Svend dán király és annak fia, I. (Nagy) Knut. A 12. századig csupán egy egyszerű halászfalu volt, ám akkor Absalon püspök kezébe került, és 1167-ben megerősítette. Nagyszerű kikötőjének köszönhetően jelentősége egyre nőtt, ezért a Hanza-szövetség számára többször célpont volt. Koppenhága 1254-ben városi rangot kapott.
Koppenhága körül rengeteg harc zajlott a történelme során: így 1658-69-ig a svédek vették ostromuk alá, majd 1801-ben az angol flotta nézte ki célpontjául. Később, a II. világháború alatt Koppenhága, és egész Dánia német megszállás alá került.
Parlament belülről (Foto: Thue)
A két világháború után a város gyors fejlődésnek indult, ami az 1970-es években elnidított - ún. ötujjú tervnek - köszönhető. |