 |
 |
|
Gazdaság |
|
|
|
Az Északi-tenger Dániához tartozó részen fellelhető kőolaj- és földgázkészletek felfedezését megelőzően az 1970-es években Dánia – mezőgazdasági termőterületein kívül – jóformán nem rendelkezett számottevő természeti erőforrással. Mint Európa számos országa, Dánia is agrárjelleget mutatott az 1930-as évekig, majd az ipari fejlődés 1960-as években felgyorsult, ami által a termelőipar lett az export vezető ágazata. Az ipar mai napig központi szerepet tölt be Dánia gazdaságban, ám az elmúlt évtizedekre a szolgáltató szektor jelentősége dinamikusan megnőtt: a munkaerő több, mint 50%-a a szolgáltatóiparban dolgozik. A dán gazdaság stabil, az utolsó 8-10 évben az export felgyorsulásának köszönhetően az ország fizetési mérlege többletet mutat. Az ország pénzügyi politikája visszafogott, Európában Dániában az egyik legalacsonyabb az inflációs ráta.
Børsen (Foto: NotAnonymous)
Dánia ipara többnyire a kis- és közepes méretű vállalkozásokon nyugszik. A termelő cégek több mint 85%-át teszik ki a 20 főnél kevesebbet foglalkoztató vállalatok. Nagyjából 2200ra tehető azon vállalkozások száma, amik száz főnél több embert foglalkoztatnak. Ebből adódóan az ország iparát az olyan vállalkozások magas száma jellemzi, amik célja a kis- és közepes piaci szegmensekben jelentkező kereslet kielégítése. Az összetett és sokoldalú szerkezet miatt Dánia ipara a világpiac ágazataiban bekövetkező változásokra kevésbé érzékeny. Az élelmiszer- és agráriparon túl a vegyipar és a műszaki tervezés és kivitelezés tartoznak az ország fontosabb ipari területei közé.
Nemzeti Bank székháza (Foto: Thue)
Az elektronikai ipar jelentősége is folyamatosan előtérbe kerül. A munkaerő- és anyagigényes ipari ágazatokban (mint az élelmiszer- könnyű- és nehézipar) a recesszió és a stagnálás jellemző, ezzel szemben a high-tech, know-how igényű iparágakban (mint a vegyipar, biotechnológia, IT és elektronikai szektor és a műszaki tervezés) növekedés mutatkozik. |
